A kisrobot fejét csóválva ballagott be a város közepéig, ahol egy elhanyagolt park terpeszkedett. A park közepén észrevett egy hajlott hátú vén robontót, aki olcsó kütyüket árult szegényes mozgó boltjából. Az öreg robot vadul integetett neki.
– Gyere közelebb, kisrobot, mutasd meg nekem azt az aranyszilánkot, amit a tarisznyádban rejtegetsz.
– Töltődjél sokáig, öreg robontó – ment közelebb a kisrobot. – Honnan tudod, hogy nálam van?
– Érzem, kiskomám, már vagy nyolc napja. Azóta minden hibás alkatrészem nyilall tőle, egy perc nyugtom sincs – válaszolt a robontó. – Gonosz dolog az, kisrobot, nem szabadna magadnál tartanod.
– Hát hogyne tartanám, amikor ez az egyetlen nyom az eltűnt nővérem után – fakadt ki a kisrobot, és elmesélte a történetét.