Bár Kódnyűvő nem volt róla meggyőződve, hogy egy elátkozott kastélyban okos ötlet figyelmen kívül hagyni, ha valami azt suttogja a szélbe, hogy „Pusztulj!”, de mégis követte a lovagot. Kicsit idegesebben, de azért követte, annak ellenére, hogy a lovag pontosan a hang irányába tartott!
A két hős hamarosan egy kisebb torony tövében találta magát. A torony belsejébe vezető vastag ajtó tárva-nyitva volt, és a nemes vitézek nem is sejtették, hogy ott várja őket a következő próba. Bár, így utólag belegondolva, az egyre hangosabban és erőszakosabban hallható óhaj, ami valaki vagy valami pusztulását sürgette, talán adott némi gyanúra okot.

– Magasságos feszültség! Mi volt a próba? Egy robontó? Egy dragobontó?
– Egyik sem!... Egy szökőkút!
– Komolyan? És mit csinált? Vizet permetezett rátok? Hehehe...
– Nem, ez egy lézerszökőkút volt.
– Húúúú... Az klassz!