Ez a mese önállóan is olvasható, de kapcsolódik A dragobontó jussa című meséhez.

Kattints a hanglinkekre, és adj hangokat a mesédhez!
Megértettem, ne mutasd többet

20 oldal, 16 perc, 218 olvasás

Élt egyszer egy kicsiny robotfaluban egy talpraesett kisrobot, aki díszes rézpárnák hegesztésével foglalkozott. Mivel mutatós portékákat készített, így könnyen el tudta adni azokat a heti vásárban és az interneten.
Egyik szombat reggel éppen a vásárba igyekezett, hátán nyolc kis rézpárnával, amikor találkozott egy fura, fekete göncöt viselő vénséges robotanyóval. Vagy roboszorkával, ki tudja?
– Töltődjön sokáig, roboszor... robotöreganyám – köszöntötte megilletődve a kisrobot.
– Te is kisrobot, te is – válaszolta a másik. – Aztán hová viszed azokat a fájintos kis rézvánkosokat?
– Csak ide a vásárba, öreganyám, eladnám őket, ha lenne rájuk vevő.
– Akkor ne cipekedj tovább, kisrobot, inkább kössünk üzletet! Bűvös vasmagocskát adok értük cserébe. Nem is egyet, négyet! – mondta a robotanyó, és reszkető, karcos tenyerén négy, fényesen csillogó fémkorongocskát nyújtott a kisrobot felé.