– Értem – bólintott Misó, és kicsit elfehéredett a szeme, mint mindig, amikor megijedt valamitől.
A király folytatta.
– Még egy fontos dolog! A program pontban éjfélkor nyom nélkül eltünteti magát a memóriádból, még arra sem fogsz emlékezni, hogy egyáltalán ott volt.
– Nem baj, jó lesz éjfélig – mondta Misó.
– No jó, hát legyen. El sem tudod képzelni, Misó fiam, hogy most éppen hány adatvédelmi törvényt szegek meg miattad! – zsörtölődött a mobilkirály, miközben a képernyőjén piros figyelmeztető feliratok villogtak. – Vigyázz, töltöm a programot, de csak akkor indítsd el, amikor elmentünk. A boltban lévő mobilokkal ne törődj, ők nem értettek abból semmit, amit egymás között beszéltünk.
Ezután a mobilkirály és legkisebb fia (méret, és nem... áh, mindegy) még egyszer megköszönte Misó jóságát, elköszöntek a többi mobiltelefontól, és méltóságteljesen elhajtottak az aranyszínű limuzinon.