– Egyébként elég mutatósak.
– Micsodák?
– A piros rézpruszlikot... A Modern Robotnőnél.
– Aha... Már meg ne haragudjon, király uram, de úgy ajánlgatja ezt a rézpruszlikot, mintha megfizetnék érte.
– Naná, hogy megfizetnek! Valamiből nekem is meg kell élnem. Most jut eszembe, elfogadtok tőlem egy kis sütit? Finom házi készítés, saját programkódból sütöm.
A király intett, mire az egyik szolga egy nagy tál finoman illatozó sütit kínált körbe. Elfogadták, csendben elmajszolták.
A keresőkirály ezután rámutatott a síkság szélén terpeszkedő sűrű, sötét erdőre.
– Látod azt a rengeteget? Az már a sötét web. A dolgozóimat ott nem látják szívesen, sőt, ha észreveszik őket, akkor alaposan eltángálják szegényeket. Így aztán nem csoda, hogy nem küldök oda senkit, emiatt viszont nem tudok arról semmit, ami ott történik.
– Értem. És kik laknak ott?
– Az olyan bajkeverők, mint a Kalamona.