– Khm, nos igen. Induljatok el a sötétweb erdő felé. Menjetek rajta keresztül, ne forduljatok se jobbra, se balra. Amint átértek, ott találtok majd egy fekete hegyet, annak lábánál pedig egy fekete kaput. Menjetek be a kapun, és haladjatok tovább az első kereszteződésig, ott forduljatok jobbra. A következő kereszteződésnél balra, aztán megint jobbra, egészen addig, amíg a hegy gyomrának utolsó fertályában megtaláljátok a Kalamona palotáját. Nem lehet eltéveszteni, mert olyan ízléstelenül van felcicomázva, hogy még.
Megköszönte a robotlovag a kacsáknak és a keresőkirálynak a segítséget, felpattant a robotparipára, és kivágtattak a palotából. Azonban pár percnyi lovaglás után, amikor kicsit távolabb értek, a robotmusztáng lefékezett, és prüszkölve megállt.
– Te komolyan megszabdaltad volna azt a két kacsát? Nem néztem volna ki belőled...
– Á, csak blöfföltem. De szerencsére bejött.
A robotmusztáng megkönnyebbülve toppantott egyet a patájával.
– Tudtam! Úgy tudtam!.. Már kezdtem megijedni.
– Mitől?
– Sokan, akik felkerülnek az internetre, teljesen megváltoznak. Mondhatnánk úgy is, hogy kivetkőznek önmagukból. Olyan dolgokat mondanak vagy tesznek, amit a való életben nem csinálnának. Nem akarom, hogy te is ilyen legyél.
– Nyugi, nem leszek. Ha pedig mégis, akkor megengedem, hogy az acélpatkóddal megsimogasd a hátsómat.
A paripa hangosan felnyerített.
– No, abban nem lesz hiba! De remélem nem lesz rá szükség.