– És tényleg otthagytad a roboszorkának? – kérdezte ámuldozva Pécé bácsi másnap a pici boltjában. – Büszke vagyok rád!
– Á, dehogy. Hívtuk a robotzsarukat, és bevitték. De közben a roboszorka megneszelte a dolgot, és nem ment el a találkozóra, így őt még nem tudták elkapni.
– Kár... – mondta az öreg csalódottan. – De látod, robozzum komám, nem hagytad magad a hídon, és ezzel négy ártatlan robotot is megmentettél a biztos beolvasztástól.
– Igazad volt, Pécé bácsi. Mint mindig – ismerte el a robozzum.
– A lényeg, hogy minden jó, ha a vége jó. Van még egy fél órád? Mert van egy történetem, ami pont két robozzumról, egy sárgáról és egy zöldről, valamint egy roboszorkáról szól. Ráadásul van benne egy elátkozott robot-királykisasszony is.
– Persze, bármikor. Azok kisrobotok az erdő szélén amúgy is állandóan új mesék miatt nyaggat, ha feléjük megyek – helyezte magát kényelembe a zöld robozzum.

VÉGE

Még nem meséltél senkinek erről az oldalról? Nosza, gyorsan pótold, és oszd meg ezt a mesét! Köszönjük!

Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!

A robotkiraly.com-on ilyen klassz, egyedi meséket találsz. Folytassuk? Másik mese

Ez a mese nem jelent meg nyomta­tásban, de kapcso­lódik A hét kisrobot és a robontó című mese­könyvben megjelent történe­tekhez.