Erzsi elégedetten nézett körül új birodalmában, és azon morfondírozott, hogy mivel kezdjen. Talán csináljon egy jó kis leltárat?
No, erről gyorsan lebeszélte magát, mert az már Rövidzár doktor szerendelőjében is balul sült el, így inkább megnézte a rózsaszín szekrény tartalmát. Lejárt hajfestékek, krómpakolás krém, méregdrága, illatosított műszerolaj giccses porcelán adagolóban, néhány pár polírkesztyű, és legvégül egy igazi, emberi haj paróka. Erzsi két ujjal felcsippentette, és undorodva nézegette a fura fejrevalót, amikor megakadt a szeme az árcédulán: 200 bitgaras. Erzsi elámult. Mi a csoda kerül egy emberi haj parókán 200 bitgarasba?
Mivel a vendégek még nem jöttek, Erzsi unalmában telefonon bejelentkezett Talánkához egy szerelmi kártyavetésre. Csak fél tizenkettőre kapott időpontot, de úgy döntött, hogy lefoglalja. Akkortájt úgysem volt vendég előjegyezve a szépségszalonba, gondolta, majd gyorsan átszalad, meghallgatja Talánkát, és már jön is vissza. Senki sem fogja észrevenni, hogy távol volt egy negyedórácskát.
(Arról most jobb, ha nem beszélünk, hogy Rácia milyen válogatott szidalmakat vágott Emócia fejéhez, miközben Erzsi megejtette a foglalást. Annyira megharagudott, hogy nagy hangon megfogadta, hogy soha többet nem szól a másikhoz.)