Ezután Erzsi felállt, és remegő kézzel letette az asztalra Rövidzár fejét, hogy aztán pár pillanat múlva, amikor a fej elgurult, halk sikoltással kapjon utána. Egy levágott testrészhez képest a doktor feje meglepően fürgének bizonyult. Biztonság kedvéért Erzsi kitámasztotta két könyvvel, és ezután a poroltóval eloltotta a parázsló táblákat, szekrényeket és egyéb berendezési tárgyakat.
– Kedves RZSBT, mielőtt elmegy, legyen szíves hívja ki a mentőket – kérte ezután az asztal közepén billegő fej.
– Már kihívtam. Ne maradjak itt segíteni? – ajánlkozott Erzsi.
– Isten ments!… Akarom mondani, nem szükséges. Szerintem megleszünk. Gondolom Fonák anyónak letiltják majd a lézerszemét, hogy még véletlenül se aprítsa miszlikbe szegény Sokadum atyát mise közben, nekem meg remélhetőleg visszaszerelik a fejemet – hunyorgott a doktor. – De valamit azért ígérjen meg nekem, kedves RZSBT.
– Igen?
– Ebbe a szerendelőbe legközelebb csak akkor jön, ha meghibásodik. Szóval... nagyon-nagyon vigyázzon magára!

Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!

Tetszett? Akkor írj a vendég­könyvünkbe! Írok!

Sokat segítenél, ha megosztanád ezt a mesét. Gyerünk!... Neked csak pár klikk, nekünk pedig minden!