– Ne egyél meg kérlek, még olyan fiatal vagyok! – könyörgött Erzsi behúzott nyakkal és felemelt kézzel.
A rohóc és a kisrobot láthatóan meghökkentek.
– Miért ennélek meg? – csodálkozott a fehérképű robot.
– Miért enne meg? – hűlt el a kisrobot.
– Mert a robontók azt szokták – engedte le a kezét csodálkozva Erzsi.
– Micsoda?... Hogy én robontó?... Hát nem ismersz meg, Erzsi? – kérdezte a rohóc.
– Meg kéne? – nézett rá rettegve Erzsi.
– Meg kéne? – nézett mindkettőjükre kíváncsian a kisrobot.
– De hiszen én vagyok az, a Misó! – nevetett a rohóc.
– De hiszen ő az, a Misó! – visszahangozta a kisrobot.
– Hiszem, ha látom! – hitetlenkedett Erzsi.
– Ja, tényleg! – kapott a fejéhez a rohóc, és egy jókorát csapott a saját oldalára.
Lássatok csodát, a rohóc azonnal eltűnt, helyette Misó mosolygott zavartan Erzsire.