– Biztos... hukk... lemerült... hukk... – próbált megküzdeni az áramköreit lebénító olajpálinka hatásával Nil apó, vajmi kevés kevés sikerrel. Ezért inkább elővette kis fémflaskáját, amit vész esetére tartogatott magánál, és komótosan lecsavarta a kupakját. Ha már úgyis mindegy...
– Nem volt mára elég? – kérdezte ekkor egy fehér-képű, vörös-hajú rohóc, aki Nil apó mellett csoszogott csiricsáré, nagy-gombos ruhában. Kiguvadt szeme a spicces öregre meredt.
– De, azt hiszem... – nyögte Nil apó, és gyorsan visszatekerte a kupakot.
Mire újra oda mert nézni, már megint Fonák anyó ballagott mellette. Az öreg robot csodálkozva körbelesett, majd miután senkit sem látott, hitetlenkedve megrázta a fejét, és zsörtölődő felesége után sietett. Sem ő, sem a párja nem vette észre azt a teljesen friss, hevenyészve felsprézett rózsaszín feliratot, ami a templom oldalán virított, elcsúfítva az évszázados falakat.
Forrás: Freepik
Ezt a mesét a Modern Robotnő 
webáruház támogatta, akik nyilvánvalóan nem olvasták végig a történetet. De ez legyen az ő bajuk...
VÉGE
Tetszett a mese? Akkor oszd meg a barátaiddal! Nem tetszett? Akkor oszd meg az ellenségeiddel! Köszi!
Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!
A Robotkirályon ilyen klassz meséket találsz. Folytassuk?
Ez a mese A hét kisrobot és a robontó című mesekönyv második kötetében szerepel, ami egyelőre kiadóra vár.