A többiek a csak hümmögtek, a vállukat húzogatták.
– Na, csak végezzünk itt, utána elmesélem – élénkült fel Kódnyűvő. – Egyébként én már évek óta vadászom rá, de eddig még nem sikerült megtalálnom a gyenge pontját.
– Pedig egyszerű! – nézett rá csodálkozva Hegyhengergető. – Nem bírja, ha palacsintává lapítják.
Ezen mindannyian jót nevettek, majd vidáman bepattantak a Batárgányba, és visszarobogtak a királykisasszony palotájához.
A dragobontó várának nagyterme elcsöndesedett. A befejezetlen szörnyeteg élettelenül lógott a láncokon, a roboszorka szétlapított darabjai pedig szerteszét hevertek a padlón. Csak a szél süvített
be néha-néha az ablak résein keresztül, hogy szórakozásból megkergesse a porcicákat a díszteremben. Aztán, ki tudja mennyi idő után, a roboszorkány roncsa felől halk nyöszörgés hallatszott...
VÉGE
Utálod a közösségi médiát? Semmi baj, akkor oszd meg ezt a mesét emailben vagy szóban! Köszönjük!
Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!
A Robotkirályon ilyen klassz meséket találsz. Folytassuk?
Ez a mese A hét kisrobot és a robontó című mesekönyv harmadik kötetében szerepel, ami egyelőre kiadóra vár.