Idővel a kereskedők karavánjai megritkultak, sőt teljesen el is maradtak. Szegény robot-királykisasszony meg csak várt, és várt a homokban.
Ki tudja mennyi idő után, egy csendes éjszakán kelet felől hosszú fénycsík világította be az eget. Az éjszakai állatok csodálkozva fordultak feléje, hogy aztán riadtan meneküljenek biztonságos helyre.
A fénycsík ugyanis hatalmas robajjal felrobbant, villanása bevilágította az egész környéket. Megpörkölődött műanyag- és fémrészecskék záporoztak az égből, majd kisvártatva valami tompán puffant a homokban. Kis idő múlva a sötétségből egy nagy, ezüstös tojás vált ki, és lassan, ügyetlenül billegve odagurult a robot-királykisasszony néma teste elé.
Minden elcsendesült. Még a tücskök sem mertek ciripelni az parti bozótosban.
A tojás hirtelen halk reccsenéssel megrepedt, és a résből kiáramló halvány fény kékes színben kezdte füröszteni a királykisasszony vak, meggyötört arcát.

VÉGE

Utálod a közösségi médiát? Semmi baj, akkor oszd meg ezt a mesét emailben vagy szóban! Köszönjük!

Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!

A robotkiraly.com-on ilyen klassz, egyedi meséket találsz. Folytassuk? Másik mese

Ez a mese A hét kisrobot és a robontó című mese­könyv harmadik kötetében szerepel, ami egyelőre kiadóra vár.