...az ajtó mögött, ugrásra készen, egy robontó várta hőseinket! Irdatlan szája félig nyitva volt, készen arra, hogy bekapja a betolakodókat. A két rettenthetetlen vitéz remegve várta, hogy a robontó rájuk vesse magát, de az nem mozdult. Fél perc után MacNeel megunta, és óvatosan elindult a szörnyeteg felé.
– Hová mész? Inkább lassan hátráljunk lefelé! – sziszegte Kódnyűvő, aki, ha nem mondtam volna még, kiváló stratéga is volt.
De MacNeel lovag nem hallgatott az okos szóra, inkább odalépett a szörnyeteg elé, és... lekevert neki egy irdatlan pofont!
Kódnyűvő, akármekkora hős is volt, ekkor rémülten kikapcsolta a szemét. Még a filmekben sem szerette nézni az ilyen jeleneteket, nem hogy a valóságban! Csúnya dolog az, amikor valakit bekap és széttrancsíroz egy robontó. Panaszosan csikorog a fém! Szétfröcsköl az olaj! Brrr... Még belegondolni is rossz.
De a várt szörnyűségek helyett a lovag nyugodt hangja hallatszott.