Ki tudja meddig száguldott felfelé, hol sikoltozva, hol csendben imádkozva, hogy aztán áttörve a legmagasabb felhő tetejét, egy szép mezőn landoljon.
A kisrobot felkerült a felhőbe!
Ahol igencsak furcsa világ fogadta! A mezőkön hajladozó fű és a távolban susogó erdők kékek, míg az ég zöld volt. Pont fordítva, mint odalent! Csodálkozott, bámészkodott egy kicsit a kisrobot, majd a távolban meglátott egy szép kastélyt, így hát odaballagott.
A kastélyban egy robot-királykisasszony élt egymagában, aki egyből felvette kisrobotot szolgálónak, mert nagy volt a kastély, és sok volt a tennivaló körülötte. A kisrobot feladata a garázsban álló tizenhat motorbicikli karbantartása, valamint a trónterem, és a palota harmincegy szobájának takarítása lett. Volt ugyan a kastélynak még egy harminckettedik szobája is, de a királykisasszony kerek-perec megtiltotta a kisrobotnak, hogy oda betegye a lábát. Azt majd ő tisztán tartja, mondta, és nem beszélt többet a titokzatos szobáról.