– Hess, buta kígyó, nincs az az isten, hogy hozzád érjek.
A kis farkinca kámpicsorodva legörbül, majd egy csusszanással eltűnik a gödörből.
Nem tudod, mióta rostokolsz ott egymagadban, amikor fentről neszezést hallasz.
– Segítség! – kiáltod reménykedve, de amikor meglátod a zaj okát, megrettenve hőkölsz vissza.
A farkas haverod néz le rád a gödör széléről.
– Nocsak, nocsak, itt a vacsorám – vicsorog a fenevad, és villogó szemeivel a lejáratot keresi hozzád.
– Ha lejössz, akkor nem tudsz majd kimászni – próbálod elvenni a kedvét.
– Megkockáztatom – mondja.
Úgy látszik, nagyon éhes, de mégis habozik egy kicsit. Ez menti meg az életedet, mert hirtelen lövés dörren. A farkas nyüszítve eliszkol.
Lódobogást hallasz, majd a paripa az utolsó pillanatban fékez le a gödör előtt. Valaki mérgesen felkiált. Valószínűleg a lovas, és nem a ló, bár... már ebben sem lehetsz biztos.
– A szentségit neki, nem elég, hogy elvétettem a farkast, még ebbe a gödörbe is majdnem beleestünk. Még jó, hogy észrevetted, Ráró!
Nem a ló az.
Hallod, hogy az a valaki lekászálódik a nyeregből, és odalépked a gödör széléhez. Pár pillanat múlva egy csinos fiú bámul le odafentről, elképesztően finom anyagú és szabású világoskék ruhája kirí a környezetből.
– Hát te meg mit keresel odalenn? – csodálkozik le rád a szép nagy barna szemeivel.
– Napozok – válaszolod dühösen, mert már kicsit eleged van mindenből.
– Tényleg? – jön a meglepődött kérdés, amit szóra sem méltatsz. Akárki is az ott fenn, nem az eszéért szeretik, az nyilvánvaló.
A fiú mindenesetre hamarosan leereszt egy kötelet, és egy rántással kihúz a csávából és a gödörből.
Megköszönöd neki a segítséget, szóba elegyedtek. Kiderül, hogy a szomszéd ország királyának fia, és feleséget keres magának. Itt, a sűrű, sötét erdőben, hol máshol... Tényleg nem egy észkombájn, na.
– De megláttam a farkas nyomait, gondoltam vadászok egy kicsit – mondja a fiú, és gondosan újratölti a puskáját. – Nem láttad merre futott tovább?
Nagy levegőt veszel, és nem ordítod le a fejét, hogy hogy a fenébe láttad volna a gödör fenekéről. Inkább jól nevelten leporolod csupa mocsok ruhádat, majd elbúcsúzol, mert rád itten fontos teendők várnak. Vissza kell szerezned az emlékeidet!
– Jó vadászatot és sikeres feleségkeresést! – mondod, és utadra indulsz. Fél szemmel még látod, hogy megcsóválja a fejét, lehajol, és a földet kezdi bámulni a farkas nyomai után vizslatva.