– Nagymama, miért olyan nagy a szemed? – kérded, mert tényleg bazi nagy.
A farkas meghökken, és mellső lábával tétován megvakarja a főkötős fejét. Kínjában észre sem veszi, hogy látni engedi szőrös fekete mancsát, amivel viszonylag kevés nagymama rendelkezik. Magadban vigyorogva megállapítod, hogy mostanra már az is rájött volna, hogy nem a nagyi fekszik az ágyban, aki a Holdról jött.
Mindenesetre a bestia szorgalmasan próbálkozik, mert látszik, hogy busa fejében egymást kergetik a gondolatok, ahogy megpróbál valami értelmes magyarázatot kiötölni. Ez érdekes lesz, kuncogsz magadban, és érdeklődő arccal várakozol.
– Hát,... hogy jobban láthassalak.
Bumm!... Ez aztán a válasz, észlény. Mindenesetre kezded élvezni a játékot.
– Aha, logikus, nagyon logikus – mondod komoly képpel, a farkas pedig láthatóan megkönnyebbül, félrehajtja a fejét, mire a főkötő egyik oldala megrebben, és mellette kikukucskál az ordas nagy fekete füle.