– No, te csikós, nem teljesítetted a kérésemet, mindjárt vitetlek a tömlöcbe – dörrent a robotkirály a jövevényre.
– Nem addig van a, királyuram, itt van a lányom – azzal odaadta a királynak a kezében szorongatott palackot, Forrás: Freepikamiben apró szikladarabokból, hínárszálakból ott volt a robotleány pontos mása. Ez volt a türelemüveg, mert ugye igen nagy türelem és kézügyesség kellett hozzá, hogy valaki az üveg száján keresztül egy ilyen szobrocskát tudjon készíteni egy palack belsejében.
Nagyot nézett a lubickakirály, és elismerően bólogatott.
– Igazad van, öreg csikós, teljesítetted a kérésemet. De most már tényleg szeretnék találkozni a lányoddal! Mondd meg neki, hogy elvárom a palotába mához egy hétre!
A lubickakirályfi hosszan sutyorgott valamit atyja fülébe, mire az ravaszul hunyorított egyet a szemével.
– De mondd meg neki, hogy amikor hozzánk jön, akkor ússzon is, meg ne is, és amikor belép a trónterembe köszönjön is, meg ne is. Szívesen fogadnánk tőle egy ajándékot, ezért hozzon is, meg ne is, de amikor szólok hozzá, akkor társalogjon is velem, meg ne is. Végül a legfontosabb: amikor eltávozik színem elől, akkor lopjon is tőlem valamit, meg ne is.