A keresőkirály erre odasétált a palota ablakához, ahonnan csodálatos kilátás nyílott a környező vidékre.
– Látod ezt a pezsgő, zöldellő síkságot a palota körül, robotlovag?
– Ami tele van webáruházakkal, weblapokkal, mindenféle online tartalmakkal?
– Azt, azt! Na, ez a látható internet! Más néven a felszíni web, én ezzel dolgozom. Kis dolgozóim, a keresőprogramocskák a nap 24 órájában járják a vidéket, és mindenkihez becsöngetnek.
– Minek?
– Megkérdezik, hogy volt-e valami változás a weboldalon, mióta legutóbb arra jártak. Ha volt, akkor felírják a jegyzetfüzetkéjükbe, és a műszak végén jelentik nekem.
– Minek?
– Hogy beírjam abba – mutatott a keresőkirály egy irgalmatlanul vastag könyvre az íróasztalán.
– Mégis minek?
– Mert ha valaki keres valamit, akkor abból a könyvből olvasom ki neki a választ. Tegyük fel, hogy piros rézpruszlikot szeretnél vásárolni...
– Dehogy szeretnék! Minek?
– A példa kedvéért. Szóval, ha piros rézpruszlikot szeretnél, akkor örömmel tudnám neked mondani, hogy a Modern Robotnő webáruházban kapható.
– Remek. Majd észben tartom.
– Kérdezheted, honnan tudom? Onnan, hogy a Modern Robotnőnél szívélyesen beinvitálják az alkalmazottaimat az áruházba, sőt körbekísérik őket, és megmutatnak nekik mindent.
– Értem – mondta a robotlovag elgondolkozva.