Kedvetlenül araszolt Erzsi hazafelé, amikor meglátta az út szélén a robotkölyköt, akivel a légdeszkát cserélte. A földön ücsörgött, és a térdét markolászta. Mellette ott feküdt a piros robogó, az első sárhányója csúnyán el volt görbülve.
– Hát veled mi történt, robottesó? – kérdezte Erzsi.
– Egy mókus kiszalad elém az útra, próbáltam kikerülni, de elestem, és megütöttem a térdemet. Lehet, hogy fogaskereket kell majd cserélni benne. Nem való nekem a robogózás, te robotleány – panaszkodott a kisrobot.
– Lehet, hogy igazad van, robottesó, és lásd kivel van dolgod, visszaadom a légdeszkádat – mondta nagylelkűen Erzsi. – De mivel a robogó első sárhányója el van görbülve, megérted ugye, rá kell fizetned 10 bitgarast.
Megörült a robotkölyök, már hogyne cserélte volna vissza a légdeszkát. 10 bitgaras még belefért. Egymás szemébe néztek, amivel átutalta a pénzt a robotleány számlájára, és pillanatok alatt elhúzott a deszkán. A nagy sietségben észre sem vette a deszka alján a csúnya repedést.