Persze Erzsi nem jött zavarba. Óvatosan kilesett, hogy a doki tölt-e még, majd sorban megvizsgálta az összes alkatrészt, amit talált, és egy táblázatba eltárolta az adataikat. Ezt a táblázatot aztán összevetette a doktor saját leltárlistájával, és pirossal kiemelte a különbségeket. Tizenegy órakor Erzsi elégedetten (és jó hangosan) bevágta a raktár ajtaját, mire Rövidzár doktor úgy ugrott fel, mintha 220 Volt csapta volna meg.
– Mi történt? – pislogott.
– Végeztem a leltárral!
– Gratulálok. És?
– Találtam néhány fölösleges alkatrészt.
– Előfordul – legyintett a doktor.
– Ugyanakkor van itt pár hiányzó alkatrész – folytatta Erzsi.
– Na látja! Ami fölösleges, azzal kipótolja a hiányzókat, és máris hiánytalan lesz a leltár. Fogadjunk, hogy minden stimmelni fog.
– Azt kötve hiszem! Hiányzik egy robotláb, és van egy fölösleges robotkéz. Ugye nem szerelt be senkinek se lábat a keze helyére? – nézett gyanakodva a doktorra Erzsi.
– Ne butáskodjon, inkább engedje be az első beteget, RZSBT! – hebegte Rövidzár zavartan.