A legidősebb királyfi egy olyan aranyvásznat hozott, amit gondos robotasszonyok készítettek aranyszövőszéken. Nagyon szép és nagyon erős volt ez a holmi, nem szakadt el a három aranyrúd súlya alatt sem, sajnos azonban vastagabb volt a kelleténél.
A középső robotkirályfi vásznát ezzel szemben ezernyi robotpókocska szőtte, és annyira vékony volt, hogy át lehetett látni rajta. Sajnos azonban az aranyrudak súlya sok volt neki, egyből cafatokra szakadt tőle.
Már csak a legkisebb királyfi volt hátra, aki büszkén vette elő a robotgyíkocska munkáját. Szinte látni sem lehetett, csak sejteni, olyan vékony volt az a vászon, és gond nélkül megtartotta az aranyrudakat.
– Drága gyermekeim, derekasan helytálltatok, de a legügyesebb te voltál, fiam – mutatott a robotkirály a legkisebbre. – De a második feladat ennél is nehezebb lesz. Hozzátok el nekem a világ legkisebb autóját, aminek motorja legszebben duruzsol a világon.