Nemsokára megérkezett a csomag, amivel a kisrobot felkerekedett, és újra elmasírozott Embervárosba, egy szeméttelepre. Ott ugyanazt csinálta a gombelemmel, amit korábban a másik néggyel. Holdtöltekor elültette, majd meglocsolta fáradtolajjal, toppantott rajta, majd elmormolta a varázsigét pontosan annyiszor ahányszor kellett. Se többször, se kevesebbszer.
– Csírázzatok bűvös magok, célozzátok meg a napot.
Ezután türelmetlenül várta, hogy a felkelő nap sugára lustán végigsimogassa a szeméttelepet, és rásüssön az elültetett gombelem kis földhalmára. Ahogy legutóbb, most is felhangzott a különös surrogás a föld alól, bár mintha ez alkalommal halkabb lett volna. Körben a szemét mindenhol hullámzott, itt-ott megnyílt a talaj, és az éhes földszájak újra zabálni kezdték a szeméthalmokat. Kisvártatva két girbegurba vasoszlop nőtt ki a szemétből, amik vékony vasrudakkal kapcsolódtak össze. Fokról-fokra építette magát a szerkezet, és ahogy nőtt az építmény, úgy fogyott a szemét a környékéről. Mikor az összes lom eltűnt, a kisrobot meghökkent arccal bámulta a építkezés végeredményét, egy hiányos, düledező vaslétrát. Épp hogy össze nem dőlt a rozoga szerkezet!Forrás: Microsoft Designer AI